Attól, ha valóban van benne hús. Sok helyen ezzel spórolnak, pedig a hús nagyon fontos. A jó sütnivaló kolbász ettől függetlenül szaftos is, vagyis egy kis zsír nélkül nem lenne meg az a jó kis állag és íz, amit sokan szeretünk. A száraz, tömény kolbász sem az igazi, szóval az arányok sokat számítanak. Az a jó kolbász, amelyik nem túl fűszeres. Persze ez ízlés kérdése is, de a többség azért a kevésbé borsosat szereti. A paprikával is hasonló a helyzet, a túl csípős keveseknek az ízvilágával egyezik, de azért jó, ha picit érződik benne a “magyarság”.
A jó kolbász ismérve még, hogy a sütés után is megmarad a vásárláskor látott mérete. Vagyis a sütéskor sem távozik belőle túl sok tartalom.
A titok tehát az arányokban van, legalábbis mi, amikor a kámoni sütnivaló kolbászokat készítjük, ezekre nagyon figyelünk.
